Van a tükörben egy lány. nemtudom, hogy ő ki . néha azt gondolom ismerem őt... néha csak azt kívánom bárcsak ismerném. amikor belenézek a szemébe , egy dolgot látok benne. a szíve könnyen összetörik. nem tudok neki elmondani semmit. nem tudom arra késztetni, hogy azt érezze : minden rendben van. a lány a tükörben sír miattad.. úgy elmondanám neki, hogy ne féljen.. üres a tekintete. sír..fél.. szomorú.. magányos.. bárcsak tehetnék valamit érte. odafordulok hozzá. remeg a hangom. könnyes szemmel megmondom neki: " a magány és a fájdalom amit érzel el fog halványúlni . idővel ... "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése